Most búcsúzom, most el kell mennem,
Mért maradnék, nem vagy mellettem.
Már annyit vártam némán, csendben,
Most búcsúzom, ideje mennem.

Rég nem sírok, nem ábrándozom,
Csókod többé nem áhítozom,
Ölelésed már nem kívánom,
Nem voltál más, csak egy szép álom.

Most felébrednék, de halott vagyok,
Szívem és lelkem kővé fagyott.
Emléked oly mély nyomot hagyott,
Felébredni!? jaj! nem akarok!

Most búcsúzom, most már elhagylak,
Már fáj, hogy mindig csak várhatlak.
Ha elmegyek, többé nem láthatlak…
Mégis búcsúzom, végleg elhagylak.