Szeptember tizenegy … öt éve már,

riadt szemeknek

utolsó látomás.

Egy repülő, egy robbanás,

dübörgő csend,

morajló halál.

Földre roskadó némaság,

égből hulló falak,

nincs több virág.

Gonoszság és bosszúvágy,

zokogó emberek,

porrá lett világ.

Elvesztett hitek és félelem,

ökölbe szorított,

ölelő kezek.

Egy pillanat és ezer halál,

ártatlan lelkek,

a pokol kapuján.

 Szeptember tizenegy … öt éve már,

riadt szemeknek

utolsó látomás.