Tétova hit
Tollhegy/2009.10.15/ 2009.12.20. 21:48
Lelkem, most nem zöld mezők virága,
haragból fércelt imányi mondatok
bomlanak átokként a számra,
lassan szétfoszlik minden hitem,
mint, korhadt fa hiába álma,
nem marad bennem egy igényi sem…
S még is, néha-néha azt kívánom,
bár lenne Isten, s az Ő országa,
hogy elvinne magához.
|