| 
 Tétova hitTollhegy/2009.10.15/  2009.12.20. 21:48 Lelkem, most nem zöld mezők virága,
 haragból fércelt imányi mondatok
 bomlanak átokként a számra,
 
 lassan szétfoszlik minden hitem,
 mint, korhadt fa hiába álma,
 nem marad bennem egy igényi sem…
 
 S még is, néha-néha azt kívánom,
 bár lenne Isten, s az Ő országa,
 hogy elvinne magához.
   |