Ki voltam én, míg nem ismertelek,
mi voltam én, míg meg nem leltelek…

… néma-versbe omlott fájdalom,
hallgatag, rímtelen betű-halom,
parlagon porladó szép szavak,
falra hányt, hitvány gondolat,
sápadtra taposott ragyogás,
sötétre hazudott fénysugár,
ordításba fojtott lágy sugalom,
pokoltüzére küldött irgalom…

… ennyi voltam rég; másnak senkije,
kinek szívén kívül nem volt semmije,
ennyi voltam én, míg nem szerettelek,
lelkemmel át nem öleltelek,
míg nem lett miénk a pillanat,
hogy akarhass, hogy akarhassalak,
s hogy újra zengődal és fény legyek,
kellett hogy szeress, hogy szerethesselek.