Szeretem, ha mosolyra húzod a szád,
S huncutul hajlik szemed sarkán a ránc.
Mikor csillog a szemed,
Én is vidámabb leszek.
Már ketten nevetünk, búra rá se ránts!

*****

Kérő mosolyodtól, mindig elveszek,
Ellenállni e csábításnak nem lehet,
Mire felocsúdok,
Már karodba hullok,
A mosolyt a szádról az enyémre csenem.

*****

Éj sötétjében a kezemmel látlak,
Szádat simítva egy mosolyt találtam,
Csendben elvettem,
Párnám alá tettem,
Ha szomorú vagy, gyere itt van nálam!